|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 29 találat | lapozás: 1-29 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Páll József Leó 2000. május 24.Máj. 18-20-a között zajlottak a Kolozsvári Katolikus Millenniumi Napok. Pap Leonárd atya kiemelte: "Előttünk a nagy polihisztor Kájoni János és méltó követőjének, a kincses városban is igen jól ismert s e falak között dolgozó Trefán Leonárd tartományfőnöknek, a Szent Bonaventúra Kiadó és Nyomda alapítójának példája, akik kiemelkedő munkásságuk során nagy hangsúlyt fektettek a népnevelésre is. Legyenek az itt elhangzó - művészi műsorral egybekötött - előadások tisztelgések emlékük előtt." Dr. Czirják Árpád érseki helynök elismeréssel emlékezett a szerzetesrendekre, köztük a ferencesekre, akiknek kétségbevonhatatlan szerepük volt Erdély mindenkori történelmében. A jelenlevőknek bemutatták a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány napokban megválasztott új vezetőségét, nevezetesen Fr. Pál Leó provinciálist és helyettesét, Fr. Bakos Damjánt. Eddig mindketten a dési kolostorban működtek. Fr. Benedek Domokos leköszönő ferences provinciai elöljáró a "Szerzetesrendek szerepe Erdélyben a reformációig" címmel, majd dr. Csucsuja István történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia tanszéke dékán-helyettese a szerzetesek reformáció utáni korszakáról tartott előadást. Befejezésként színvonalas zenei műsor következett. A Báthory István Líceumban dr. Gábor Csilla adjunktus Pázmány Péter: "A szóllásnak módgyát úgy ejteném..." címmel tartott tudományos előadást. A Kolozsvárról elszármazott, Magyarországon élő dr. Török János történészprofesszor Az erdélyi magyar katolicizmus múltja és jelene címen tartotta meg előadását. - Kolozsvárnak 11 római katolikus temploma van, itt él 14 fölszentelt pap, több mint 20 000 önmagát katolikusnak valló hívő, pár száz főiskolás, római katolikus fakultás van az egyetemen, katolikus sajtó működik, katolikus ifjúsági lelkészség teljesít szolgálatot, az egyetlen római katolikus nyomda is itt létezik. /Fodor György: "Ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2000. május 28.A napokban tartotta a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját a csíksomlyói kolostorban, melyen dr. Harmath Károly páter, a jugoszláviai Szent Ciril és Metód provincia tagja elnökölt generális delegátusa minőségben. A káptalani küldöttek ismét átgondolták az erdélyi rendtartomány ferences hivatását és a társadalomban betöltött szerepét. P. Benedek Domokos leköszönő tartományfőnök ismertette a provincia általános és anyagi helyzetét. A káptalan megválasztotta a rendtartomány új vezetőségét a következő három évre. Provinciális Fr. Pál Leó OFM lett. Gyergyószárhegyen született 1962. június 17-én. Tizenegy éve szentelték pappá. A római Szent Antal Pápai Egyetemen nyert magiszteri képzést. Jelenleg dési házfőnök. Tartományfőnök-helyettesnek Fr. Bakos Damjánt /eddig dési plébános és börtönlelkész/, definitornak Fr. Böjte Csabát és Fr. Böjte Mihályt (Déva), Fr. Bakó Pált (Marosvásárhely) és Fr. Sandu Piót (Máriaradna) választották. /Fodor György: Új vezetőség a ferenceseknél. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./2000. szeptember 24.Szept. 8-án Székelyudvarhelyen, a Barátok templomában az erdélyi Szent István királyról nevezett Ferences Rendtartomány hat testvére letette ünnepélyes fogadalmát Pál Leó tartományfőnök kezébe. A ferencesek évszázadok óta éltek a városban, egészen 1951. aug. 20-ig, amikor a Securitate elvitte a barátokat. Az elhurcolás történetét P. Keresztes Albin, egykori házfőnök, a 90-es évek elején leírta. A templomból kijövő hívek észrevették, hogy a vármegyeháza előtt több vászonfedelű autó áll, ezekről mindenki tudta, hogy a Securitate autói. Az emberek kiáltoztak: "Nem engedjük elvinni a barátokat!" Szilágyi prefektus megígérte, hogy mindent megtesz, csak az embereket küldjék haza. A házfőnök eleget tett a kérésnek, majd kérte rendtársait, készüljenek fel mindenre, mert a kommunistáktól minden kitelik. Éjszaka valóban megjelentek a fegyveresek és felszólították a barátokat, szedjék össze a legszükségesebb dolgaikat, elhurcolták őket Máriaradnára. A rendszerváltás után a régi kolostorban a mallersdorfi ferences nővérek találtak otthonra, s ezért a visszatérő barátok a Seraficum épületébe költözhettek. Még két hónapja sincs, hogy városba visszajöttek a barátok, de már meglátszik az irántuk való tisztelet. Sok segítséget kaptak a hívektől. /Derzsy András: Ellopták a barátokat, de ők visszajöttek. Hat ferences testvér ünnepélyes fogadalmat tett Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 24./2000. október 25.P. Páll Leó OFM, a Szent Istvánról elnevezett az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója, provinciálisa elmondta, hogy nemrégiben Csíksomlyón, a ferences rendházban tartották a közép-európai ferences provinciálisok találkozóját. A ferences rend hierarchikusan szervezett közösség, Rómában van az elöljárója. Az egymáshoz közel lévő provinciák elöljárói évente kétszer találkoznak, ahol beszámolnak közös gondjaikról, örömeikről. Három év múlva ülésezik a rend nagykáptalanja - ez a rend nagygyűlése, ahol új vezetőséget választanak és a rend életét érintő kérdésekben döntenek. - Három magyar ferences provincia van: kettő Magyarországon - a mariánus és a kapisztránus -, valamint az erdélyi. Csíksomlyón külön tanácskozásokat is tartottak a magyar, a német, a holland és a németalföldi provinciálisok. - A kommunista rendszer után újjáéledtek a rendek, de a nehézségeknek még nincs vége. Erdélyben például negyven évig nem vehettek fel fiatalokat a rendbe, ugyanez volt a helyzet a magyarországi mariánus provinciában is. Az utóbbi tíz évben Erdélyben elég szép számban jelentkeztek a fiatalok, de a képzés alatt egy részük kimaradt. Számukra a legsürgősebb a kolozsvári kolostor épületének visszaszolgáltatása lenne, hisz Kolozsváron nagyon szűkösen vannak. Székelyudvarhelyen visszakapták a szerafikum épületét, most folynak a javítások, bővítések. Egyelőre a jelöltek Magyarországon végzik a teológiát. Az erdélyi ferences rendtartományban, beleszámítva a jelölteket, hetvennégyen vannak. Ezzel elérték a rend 1951-es feloszlatása előtti létszám felét. Azonban a rend tagjainak jelentős része még képzés alatt áll, az aktív emberek száma alig haladja meg az összlétszám felét. /Sarány István: A ferences lelkiségnek szerves része a testvériség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./2001. július 15.Jún. 13-án a kaplonyi egyházközség búcsúnapját ülte a templom melletti szabad téren. A búcsús szentmisén megjelent tíz ferences, élükön fr. Páll Leó provinciálissal, aki köszönetet mondott Kaplony népének a ferenceseknek 1951-től 15 éven át nyújtott támogatásért. 1951. aug. 20-án, az erdélyi Szent István Rendtartomány védőszentjének napján az összes erdélyi ferencest Máriaradnára deportálták. A radnai tábor kilenc hónapig tartott, utána folytatódott a deportálás. A hatóságok három helységet: Dést, Esztelneket és Kőrösbányát jelölték meg a ferencesek kényszerlakhelyéül. Az 1951-es deportálásra a ferencesek három helyen emlékeztek: a Nagykároly melletti Kaplony községben, Máriaradnán és Csíksomlyón, azoknak az egyházmegyéknek a területén, ahol a ferencesek működnek. A ferencesek összeszedése rövid idő alatt ment végbe. Éppen a legszükségesebb ruhaneműt, ágyneműt csomagolhatták össze. Élelemről alig gondoskodhattak. 122 ember zsúfolódott össze Máriaradnán. Ekkor mozdultak meg a ferencesek ügyében az emberek. Gyűjtési akciókat szerveztek, a begyűlt élelmet elszállították Máriaradnára, majd később a másik három kényszerlakhelyül kijelölt helyre. A kaplonyi és szatmári hívek ebben a gyűjtési és szállítási akcióban külön is kitűntek. Csíksomlyón augusztus 11-én emlékeznek meg másodszor a ferencesek az elhurcoltatásról. Ide várják a rendtartomány minden tagját, hogy közösen köszönjék meg azt a nagy kegyelmet, hogy a provincia átvészelte a megpróbáltatások nehéz esztendeit. A harmadik megemlékezés Máriaradnán lesz, augusztus 20-án. Ötven év alatt megritkultak a sorok, a 122 ferencesből kevesen érték meg az 50. évi megemlékezést. /Fr. Pap Leonárd: A ferencesek deportálása 1951-ben. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./2001. augusztus 14.Aug. 11-én, Csíksomlyón gyűltek össze a ferencesek, ahol Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt emlékeztek a megpróbáltatások nehéz évtizedeire. Ugyanakkor hálaadó szentmisével köszönték meg a Mindenhatónak azt, hogy az erdélyi provincia átvészelte a meghurcoltatásokat és megújulhatott. Bemutatták Bartalis János Halálra ítélve címmel kiadott, az erdélyi ferencesek történetét 1949-1989-ig bemutató könyvét. Előszavában. Páll Leó ferences provinciális hangsúlyozza: "Ez a kis könyv nem kevésbé színes történeteket tartalmaz. A mi rendi "nagyapáink" térdeikre ültettek bennünket és meséltek. Az itt leírtak csak töredékek mindabból, amit szerettek volna átadni nekünk. Mesélnek az öreg barátok. Bár az emberi emlékezés színesebbé teszi a múltat, a leírtak tárgyilagossága megbízható. (...) E könyv forrásjellegű. Majd az ebbe összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni az utánunk következők provinciánk történelmének újabb fejezetét. A mi szándékunk az volt, hogy emlékezzünk: 50 esztendővel ezelőtt kezdődött a ferences szerzetesek kálváriája. (...) Így lettek egyszerű, kopott csuhás barátokból hősök. (...) Isten gondját viselte provinciánknak azokban a nehéz időkben, nem hagy magunkra az elkövetkezőkben sem." /Fodor György: Ferencesek szenvedéstörténete a kommunizmus idején. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./2001. augusztus 27.Ünnepélyes befejező szentmisével ért véget az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT). A csíksomlyói plébániatemplomban tartott szertartás főcelebránsa P. Páll Leó ferences tartományfőnök volt. A CSIT immár intézmény - jelentette ki Gergely István somlyói plébános, hozzáfűzve: létjogosultságát hangsúlyozza az is, hogy a főegyházmegye ifjúsági lelkészsége vette át a szervezői szerepet. Gergely István egyértelműen sikeresnek nevezte az idei CSIT-et, hangsúlyozva, hogy a nyolcvan helységből érkezett 550 résztvevő nem kirándulni jött, hanem részt venni a programokon, bekapcsolódni a rendezvényekbe. /Véget ért a CSIT. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./2002. május 20.Máj. 18-án, pünkösd szombatján volt a csíksomlyói búcsú, melyen – hasonlóan az előző évekhez közel 300 ezer ember vesz részt. Az idei, 435. csíksomlyói pünkösdi búcsú jelmondata: Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! A híveket a kegyhelyeket őrző erdélyi ferencesek tartományfőnöke, Pál Leó fráter és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntötte. Jakubinyi érsek emlékeztetett arra, hogy Szent István király volt az első, aki népét és országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Az érsek a búcsú céljaként azt fogalmazta meg, hogy meg kell őrizni a hitet, hűnek kell maradni a szülőföldhöz, vállalni kell a hit és az anyanyelv művelését. Csató Béla kanonok mondta a szentbeszédet. A csíksomlyói ünnepi szentmisét közvetítette a Duna Televízió, és az idén először az interneten keresztül a világ bármely pontján is élőben volt hallható. Ezt követően passiójáték volt a két hegy, a Nagy-Somlyó és a Kis-Somlyó alkotta nyeregben, majd csángó misét tartottak a plébániatemplomban. 21 órakor a nyeregben tartották a Szent Kinga gyűrűje című előadást. Éjjel virrasztás volt a kegytemplomban és az ifjúság számára a plébániatemplomban. /A béke kötelékével a lelki egységért. Háromszázezren zarándokoltak az idén Csíksomlyóra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Csató Béla pápai kanonok prédikációjában a keresztény értékek fontossága mellett foglalt állást, elítélve a néha terrorizmusba torkolló szabadosság eszméit. A Buenos Aires-i magyar kolóniát három zarándok képviselte, de eljöttek Ausztráliából is. A csíksomlyói ferencesek 400 ezer szentostyát készítettek elő a szentmise utáni szentáldozásra, a mise közbeni gyóntatást ötven pap végezte. Dávid Ibolya miniszter, az MDF elnöke minden évben részt vesz a zarándoklaton. "Itt hosszú időre megkapom azt a muníciót, amely elegendő ahhoz, hogy hittel, lélekkel, alázattal dolgozzam" – fejtette ki a leköszönő miniszter asszony. Pokorni Zoltán, a FIDESZ-MPP elnöke először volt a zarándoklaton. Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, református lelkész annak ellenére, hogy protestáns vallású, minden évben elmegy a búcsúra, s ezt természetesnek tartja. /Lukács János, Rédai Attila: "Lelki egységet a béke kötelékével". = Krónika (Kolozsvár), 2002. máj. 20./ Az ünnepi mise előtt tíz perccel a búcsú résztvevői csodával határos jelenségnek lehettek tanúi: a felhőtlen égbolton a napot glóriaszerű fénykoszorú vette körül. A jelenségre az oltár mikrofonjától hívták fel a figyelmet: ,,Magyarok, nézzetek az égre, Isten áldása rajtunk van" — hangzott a mikrofontól, s így több százezren láthatták a csodálatos jelenséget. ,,A nap rózsát szór reánk, mert a Boldogságos Szűzanya örvend, hogy itt vagyunk" — magyarázta mellettünk az egyik csángó asszony a kis unokájának. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György celebrálta, aki a híveket üdvözölve elmondta: ,,Ha nem a csodálkozás, hanem a hit hozott el benneteket a búcsúra, akkor csodálatos találkozás fog történni a lelketekben". A jelenlevők az Illyés Közalapítvány jóvoltából egy óriás videokivetítőn követhették a liturgiát. /Bodor János: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. Isten áldása a magyarokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./2002. szeptember 2.Szept. 1-jén Máriaradnán az Erdélyi Szent István Ferences Rendtartomány provinciálisa Pál Leó, valamint a szécsényi novícius magiszter, Gergely atya előtt először tett egy évre szóló, egyszerű fogadalmat két novícius, Tibor és Erik testvér. Utánuk további kilenc szerzetes újította meg az egyéves, egyszerű fogadalmát. Az egyéves, egyszerű fogadalmakat addig ismétlik meg, amíg örök fogadalmat nem tesznek. Az első fogadalmasok túl vannak a csíksomlyói előképzésen, illetve az egyéves noviciátuson, amelyet Szécsényben töltöttek. /Elsőfogadalmas ferencesek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./2002. szeptember 22.Kolozsváron a jezsuiták hajléka, a Manréza központ rekordidő alatt épült fel. Szept. 6-án a Manréza ház ünnepélyes felszentelését két püspök végezte, mindkettőnek "felségterületébe" tartozik: Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és a nemrég beiktatott új kolozsvár-szamosújvári görög katolikus püspök, Florentin Crihalmeanu. Az ünnepségen jelen volt a jezsuita rend generálisa, Hans-Peter Kolvenbach, valamint a magyar tartomány elöljárója, Nemesszeghy Ervin, Páll Leó ferences elöljáró és a bazilita rend tartományfőnöke, Iosif Furtuna. Az ünnepség római katolikus rítusú, román nyelven celebrált szentmisével kezdődött. Egyelőre két jezsuita van a Manrézában: Szőcs László és Tamás Barna. A ház elsősorban lelkigyakorlatokat kínál, ilyeneknek ad helyet, s mindenféle lelkit és szellemit ötvöző rendezvénynek. /bm: Jezsuita jelenlét Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 22./2002. október 5.Máriaradnán kilenc ferences szerzetesjelölt tett egyéves hűségfogadalmat. Pál Leó, a Szent István Ferences Tartomány provinciálisa emlékeztetett, hogy 1949-ben 200, jelenleg pedig alig 60 ferences szerzetes működik Erdélyben. E létszámcsökkenés érthető, hiszen 40 évig új szerzeteseket nem lehetett felvenni, a rendszerváltáskor pedig a meglévők igen idősek voltak. Nehezen indult be a szerzetesképzés. A ferences jelöltképzést Csíksomlyón szervezik meg, ahol a jelöltek eltöltenek 1-2 évet, amíg alkalmasak lesznek a noviciátus elkezdésére, amit Magyarországon, Szécsényben tehetnek meg. A növendékek tanulmányaikat Szegeden folytatják, ahol egyesek teológiát tanulnak, tehát papok lesznek, mások viszont laikus testvérekként a rendi életet gyakorolják. /Balta János: Példával kell szolgálnunk hivatástudatból! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./2003. január 27.Jan. 25-én dr. Jakubinyi György érsek püspöksége alatt a 11. ferencest szentelte fel Csíksomlyón, a kegytemplomban, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány számára. A szentelési szertartáson jelen volt Tamás József segédpüspök, P. Páll József Leo Ofm. ferences provinciális, számos ferences és világi pap. /Ferences papszentelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./2003. február 5.Napvilágot látott P. Benedek Fidél (1907-1979) Az Erdélyi Ferences Rendtartomány /Kolozsvár, 2002/ című munkája. A szerző egész életében gyűjtötte a rendtartomány történetéhez kapcsolódó emlékeket, dokumentumokat a kezdetektől napjainkig. A kéziratokat összegyűjtötte, válogatta, sajtó alá rendezte Sas Péter művelődéstörténész. Páll Leó szerzetes az előszóban beszámolt arról, hogy Erdélyben a rendtartomány 25 fiatal szerzetessel gazdagodott, és újabb 19 fiatal készül a szerzetesi életre. A könyv bemutatta az első magyar provinciát, az Erdélyi Őrség 1447-től 1526-ig tartó virágkorát és az utána következő viharos évtizedeket, elvett kolostorokkal és vértanúkkal, az 1600-as évekbeli mélyponttal, majd az ezt követő felemelkedéssel. A mű kitér a kommunista diktatúra idejére, a szerzetesek üldözésére is. /Németh Júlia: A Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány története. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2003. március 5.Déván a Szent Antal-templomhoz tartozó közösség idén március 2-án hatodik alkalommal ünnepelte meg a Hűség napját. A Dévára telepített maroknyi bukovinai székely 1935-ben tette le a Szent Antal-templom alapkövét és öt esztendő alatt, önerőből építette meg templomát. 1997-ben Böjte Mihály ferences atya, akkori plébános első ízben emlékezett meg a templomépítőkről, fenntartókról, mindazokról, akik hűek maradtak a templomhoz, egyházhoz, hithez, nemzethez.A hűség nemcsak múltba tekintést jelent, hanem bizakodást is, reménységet, hogy a szeretet valóban minden akadályt legyőz - mondta szentbeszédében Páll Leó, Erdély Szent István királyról elnevezett Ferences Rendtartományának provinciálisa. /A Hűség napja Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./2003. szeptember 21.Az utóbbi hetekben országszerte azt beszélik, hogy az erdélyi ferences provincia átadta a máriaradnai pápai kis bazilikát, azaz lemondott volna a híres kegytemplomról. Páll Leó, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója a vele készített interjúban elmondta hogy jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy megfelelő módon el tudjanak látni két kegyhelyet. Máriaradnai templomuk lelkipásztori ellátását egy időre átvállalja tőlük a temesvári egyházmegye. Amikor majd számbelileg növekednek, hivatásunkban erősödnek, akkor szeretnének ismét közösséget küldeni Máriaradnára. /Fodor György: Káptalan után, megerősödés előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./2004. május 31.Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegyhelyen lezajlott máj. 29-i búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek celebrálta a szentmisét és mondott ünnepi beszédet. Idén – helyi becslések szerint – 350 ezren gyűltek egybe. A csíksomlyói búcsújárókat P. Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rend tartományfőnöke köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú "a 438. nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat". Erdő Péter bíborost, prímást üdvözölve rámutatott, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen haza érkezett. Hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek. Jakubinyi György felolvasta II. János Pál pápa üzenetét a csíksomlyói zarándokokhoz, amelyben a szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz". Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás kijelentette: Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. A bíboros a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több évvel ezelőtt az alapvető jogok között sorolta fel "a közösség alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. A búcsúra gyalogosan érkeztek a zarándokok Csíksomlyó környékéről és a távolabbi vidékekről. Jelen volt Pomogáts Béla, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Százezrek a csíksomlyói búcsún. Nyírfaággal, gyalogosan érkeztek a zarándoktömegek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./2004. június 20.Páll Leó ferences tartományfőnök elmondta, hogy vannak jelentkezők, idén ősszel hat fiatalt küldenek Szécsénybe noviciátusba, Szegeden jelenleg hatan tanulnak. Két novíciusuk Szécsényben részesül képzésben. A feloszlatás körüli időkből még tíz rendtársuk van közöttük. Működő ferences kolostor van még Déván és Marosvásárhelyen, rövidesen megnyitják a szászsebesi kolostort. Régen Vajdahunyadon volt rendi teológia, de nincs lehetőség az újraindítására, ezért Magyarországon tanulnak az erdélyi ferencesek. 2003-ban úgy döntöttek, hogy ezután inkább itthon próbálják nevelni a növendékeket, természetesen folytatva az együttműködést a magyarországi provinciával, különösen a novíciusképzésben. A fiataloknak tapasztalatok híján kellett átvenniük a provincia vezetését. Visszakapták a kolostort Désen, az épületet a kommunizmus évtizedeiben múzeumként használták, Kolozsváron a volt harmadrendi épület (a zeneiskola udvarán) felső szintjét, ahol vendégszobákat rendeztek be, Déván a romokban heverő kolostorépületet Böjte Csaba testvér foglalta vissza s tette alkalmassá árva, elhagyott gyermekek befogadására. A kolozsvári kolostor visszajuttatásáról már egy éve értesítették őket, de semmilyen papírt nem kaptak kézbe, nem indíthatták el a birtokbavételt. /Schuller Mária: Gondok, tervek, lehetőségek. Beszélgetés Páll Leó ferences tartományfőnökkel. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./2005. február 20.Február 12-én dr. Jakubinyi György pappá szentelte Benkő Attila ferences szerzetest. Páll Leó ferences tartományfőnök elmondta, hogy Erdélyben a ferenceseknek 1260-ban már négy kolostoruk volt. 1949-ig Vajdahunyadon működött a ferencesek teológiai főiskolája. Az erdélyi Szent István ferences provinciának jelenleg 55 tagja van. Tizenkét kolostorban 26 ferences pap és 20 laikus testvér fejti ki munkáját. Erdélyből 4 novícius és egy segédmagiszter van Szécsényben. A 2004/2005-ös tanévtől a provincia 5 ferences kispapja a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán tanul. /Papszentelés Vajdahunyadon 64 év múltán. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 20./2005. április 15.Dr. P. Mészáros Árpád, Páter György ferences szerzetes /Gyorok, 1916. szept. 26. – Dés, 2005. ápr. 6./ 89. évében elhunyt a dési ferences kolostorban. Pappá szentelése után a római Szent Antal Kollégiumba teológiából szerzett doktorátust. A második világháború befejeztével a menekült magyarok lelkipásztora lett. 1948-ban érkezett Amerikába, ahol társaival együtt felvállalta a háborúban hazátlanná vált magyar háborús menekültek gondjait is. Mészáros György az Egyesült Államokban negyvenegy esztendőn át odaadó pasztorációs munkával szolgálta Istent és magyar népét, természetesen, a más nemzetiségű híveket is. Nagy lelki megrendüléssel vette tudomásul a római intézkedést, a 45 éves kusztódia felszámolását az amerikai ferences provincia javára. A kusztódia felszámolása után Mészáros György úgy döntött, hogy visszatelepül az erdélyi anyarendtartományba. 1993. január 4-én érkezett haza, kevés ideig Csíksomlyón, majd 2004-ig Kolozsváron szolgált, főleg gyóntatóként. Életének utolsó hónapjait a dési rendházban töltötte. Désen temették el a temető ferences sírkertjében. A kolozsvári barátok templomában a gyászmisén Páll József Leó ferences rendtartományfőnök beszélt az elhunytról, aki a szerénység, engedelmesség, és jóság példaképe volt. /Fodor György, a Szerzeteselöljárók Országos Konferenciájának titkára: Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./2005. május 16.Több százezer ember gyűlt össze május 16-án a 438. csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklaton, a híres csíksomlyói búcsún. Délelőtt 11 órakor a templom előtti térről indult a búcsú jelképeivel és a főpapsággal a körmenet, az úgynevezett kordon a déli szentmise színhelyére. A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke üdvözölte a főpapságot, akárcsak a zarándokhelyet 750 éve őrző ferenceseket. Az érsek a Vatikán – Leonardo Sandri helyettes államtitkár – üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa valóra váltja előde ígéretét, miszerint ellátogat majd Csíksomlyóra. A hagyományos búcsúra Magyarországról is jöttek közéleti személyiségek: Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége jószolgálati úton tartózkodik Romániában. Szovátán megtekintette a Szent József Gyermekotthont, megismerkedett az ott lakó gyermekekkel és az otthon vezetőivel, tanáraival, majd Gyimesfelsőlokon meglátogatta az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Berszán Lajos esperes vendégeként. Dalma asszony maga is részt vett a búcsún, majd pünkösdvasárnap a csángóföldi Rekecsinbe vezetett útja. E helyen a csángó gyermekek számára épülő iskola alapkőletételi ünnepségén vett részt. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltételeiről, az anyanyelv megőrzéséről, a család értékeiről, valamint az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságáról beszélt a csíksomlyói búcsún elhangzott ünnepi beszédében Hajdó István gyergyói főesperes. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” – ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes. Különleges figyelmet szentelt beszédében a család hagyományos értékeinek, szót emelve a válások ellen. A válás a főesperes szerint elsősorban a gyermekeket károsítja. Hajdó István a nemzet megmaradásának feltételeként három dolgot határozott meg: a hitet, az anyanyelvet és az autonómiát. Ami a hitet illeti, Szent István király egykori parancsát idézte fel, miszerint minden tíz falu népe építsen templomot. „Ma is kéri tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége. A földi templomokat töltsük meg élettel, élő templomokkal”. A nemzet egységéről szólva így szólt a főesperes: a „megoldott kévét”, amíg nem késő, együtt kell összegyűjtenie a magyarságnak. „Az imádság adott erőt, hogy mindenki előtt valljuk, mi egy láthatatlan magyar nemzethez tartozunk, és minket nem lehet országhatárok közé zárni... Ne adjuk fel! Az oldott kévét gyűjtsük össze, még akkor is, ha minden esztendőben megrendezik 2004. december 5-ét, amikor a nemzetet két részre szakították. Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent” – fejtette ki az egyházi elöljáró. Úgy vélte: az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermekellenes hangulatot, és vállalja az életet. Hajdó István szerint „a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és ifjúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze” – kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európa Tanácsban a 150 ezer csángómagyar jogaiért? Az erdélyi magyarság autonómiájáról szólva Hajdó érthetetlennek nevezte, hogy a „körülöttünk élő nemzetek” ezt a szót, hogy autonómia, nem szeretik hallani. /Pünkösdszombati búcsú – 438. alkalommal. Hajdó István: megmaradásunk feltétele a hit, anyanyelv, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2005. október 20.Október 18-án Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesházban a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó újabb szellemi „termékeit” mutatták be. Páter Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 – Esztelnek, 1979) főatya Ferences kolostorok című könyve hiánypótló. P. Páll József Leó OFM, erdélyi provinciális kiemelte, hogy a tudós szerző, történetíró kimagasló ember és szerzetes volt. A válságos időkben vezette a ferences rendtartományt. Sas Péter budapesti művelődéstörténész, a könyv szerkesztője elmondta, ez már a harmadik kötet, amely Benedek Fidél kézirataiból megjelenik, és amelyben ismertette a gyergyószárhegyi, esztelneki, mikházi kolostorokat. Ezenkívül tárgyalja a rend máriaradnai és temesvári jelenlétét és olyan különlegességeket, mint a ferencesek hajdani moldvai, bákói és havasalföldi kolostora. Benedek Fidél a második világháborút követő egyházellenes időszakban írta meg kéziratait, kényszerlakhelyen, százféle nehézség és zaklatás közepette. Benedek Fidél beiratkozott a kolozsvári tudományegyetemre, majd annak elvégzése után, 1945-ben, a Tatárbetörés Csíkba, 1661-ben című szakdolgozatával doktori fokozatot szerzett. Ő még használhatta, feldolgozhatta és beépíthette tanulmányaiba a ferences rend levéltárának és könyvtárának 1951-ben elkobzott anyagát, így olyan forrásanyag szerepel munkájában, amely azóta sem áll a tudományos kutatás szolgálatában. /Fodor György: A ferences lelkiség és történelem nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2006. május 20.Huszonöt Ferenc-rendi szervezetes gyűlt össze az elmúlt három napban a csíksomlyói zárdában, megtárgyalni az erdélyi provincia ügyeit, megválasztani az új vezetőséget. A Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa, Páll Leó atya elmondta, hogy a ferencesek háromévenként provinciai, hatévente pedig rendi káptalant tartanak. A választás eredményeképpen a provinciális az elkövetkező három évben is Leó atya lesz, aki az elmúlt hat évben is vezette a tartományt. /Székely Judith: Káptalan Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./2006. május 28.Csíksomlyón tartották május 17-20-a között a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Provincia választó-káptalanját. A ferences közösségben három évente szerveznek nagytanácskozást, de csak hatévente van elöljáró-választás. Az 1728 óta saját statútummal (alapszabályzattal) is rendelkező Erdélyi Ferences Provinciában az 1940-es évek végén Medgyesen tartott káptalant a kommunizmus idején nem követhették újabbak. A szerzetesek 1989-ben titkos tanácskozásra gyűltek össze és 1991 óta újra hivatalosan tartott megbeszéléseken dönthetnek a közösség ügyeiben. Azóta hagyománnyá vált, hogy ezeket a megbeszéléseket a csíksomlyói rendházban, az erdélyi ferencesek legnagyobb kolostorában tartják. A provinciában tíz kolostor keretében jelenleg 50 örökfogadalmas szerzetes tevékenykedik. A titkos szavazás eredményeként definitor (a közösség vezetőjének tanácsosa) lett Albert Leánder csíksomlyói rendházfőnök, Moisii Róbert, Péter Artúr, valamint Srádi Benjamin. A káptalan újabb három évre hosszabbította meg P. Páll Leó tartományfőnöki megbízatását. Az erdélyi ferencesek „hazahozták” növendékeik képzését, ami eddig Magyarországon történt. Az elmúlt hat évben többfelé sikerült kollégiumokat nyitni: gyermekeket befogadni, sajátos tevékenységeket elindítani. /Csúcs Mária: Folytatni az elkezdett munkát. Ferences káptalan Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./2006. június 5.Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./2007. május 17.Csíksomlyón, a Ferences Rendháznak eddig csak belső lapja volt, hiányzott a híveknek írt folyóirat. Ezt a hiányt felismerve fogott a lapszerkesztéshez Laczkó-Dávid Anaklét atya, aki a pünkösdi búcsú előtt mutatja be Csíksomlyói Ferences Rendház új folyóiratát, a Csíksomlyó Üzenetét. Évi négyszeri megjelenést terveznek: pünkösd, Mária nevenapja, karácsony és húsvét ünnepe súlypontozná a negyedévente megjelenő számokat. Az első számban Páll Leó, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója ajánlja a lapot. A kegyszobor történetét id. Borsodi László nyugalmazott tanár ismerteti, majd az idén 440 éves búcsú történetét P. Benedek Fidél Csíksomlyó című tanulmánykötete alapján közlik. A zarándoklatról, annak rövid történetéről és lényegéről Bartalis János atya közöl írást. A kegyhelyről és a helyes Szűzanya-tiszteletről Nemeshegyi Péter jezsuita atya írt. /Takács Éva: Új folyóirat. Csíksomlyó Üzenete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./2008. április 12.Április 9–10. között Kolozsváron tartották soros összejövetelüket a katolikus szerzetesrendek- és kongregációk elöljárói, amelyen részt vett Dr. Jakubinyi György érsek is. P. Páll József Leó ferences tartományfőnök, a konferencia elnöke, felolvasta Dr. Francisso-Javier apostoli nuncius-érsek üzenetét, melyben elismerését fejezte ki a romániai szerzetesek egyházhűsége és munkássága iránt. Jakubinyi érsek kifejtette, a szerzetesi élet megújulásának jelei biztatóak. A résztvevők elhatározták a Viata Consacrata folyóirat kiadásának folytatását, amelynek ezentúl lesz magyar nyelvű melléklete is. /Fodor György: Biztatók a szerzetesi élet megújulásának jelei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2008. október 5.Tizenötéves működése óta első ízben szervezett magyar nyelvű szemináriumot a Szerzetesrendek és Kongregációk és az Apostoli Élet Intézményei Legfőbb Elöljáróinak Romániai Konferenciája, annak elnöke, P. Páll Leó ferences provinciális kezdeményezésére. Mivel járul hozzá a mi közösségi életünk Európához? – ez volt a témája a rendezvénynek, amelyet szeptember 25–26-án a jezsuiták kolozsvári Manréza Lelkigyakorlatos Központjában tartottak. A munkálatokon kilenc szerzetesi intézmény erdélyi közösségeinek tagjai vettek részt. Az Erdélyben élő (túlnyomórészt magyar tagokból álló) szerzetesi közösségek is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amelyek jelen vannak mindenféle csoport és intézmény életében Európában. Fülöp Magdolna SSS, a szociális testvérek elöljárója szerint nagy problémát jelent, hogy kevés a hiteles ember a társadalom különböző szintjein. Orbán Mihály jezsuita értékelte a görög katolikus nővérek ingyenes kórházi szolgálatát, akik soha nem fogadtak el csúszópénzt. Ezzel „jel” lehettek volna, de sajnos kivonták őket onnan. Farkas Gabriella M. Fidelis, a Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek képviseletében a lelki kapcsolatok kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Réti Pacifika és Babos Tarzicia (Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei) szerint az emberek reakciója nagyrészt pozitív a szerzeteseket illetően. /Fodor György: A szerzetesi élet a keresztény Európa reményének műhelye. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 5./2009. február 22.Február 12-én Kolozsváron a Szent Mihály-templomban emlékeztek arra, hogy hetven évvel korábban ezen a napon Márton Áron korábbi plébánost ebben a templomban szentelték püspökké. Ebben az évben a templom is kerek évfordulóhoz érkezett: 660 évvel ezelőtt építették. Páll Leó ferences tartományfőnök vezetésével elkezdődött az ünnepi szentmise, amelybe az időközben a forgalmi dugóból sorra kiszabaduló egyházi méltóságok is bekapcsolódtak. Jakubinyi György érsek ünnepi homíliájában emlékezett elődje, Márton Áron életútjára, helytállásának ma is erőt adó megnyilvánulásaira. /Bodó Márta: Márton Áronra emlékezve. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 22./2016. április 1.Orbán Szabolcs maradt az erdélyi ferencesek tartományfőnökeA csíksomlyói ferences kolostorban – hét év után – március 29. és április 1. között választókáptalant tartott a Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. A rendi gyűlésen tartományfőnököt és elöljáróságot, vagyis definitoriumot választottak. A választásra amiatt került sor, mivel lejárt a provincia vezetősége: Orbán Szabolcs minister provincialis és helyettese, Bőjte Mihály vicarius provincialis, valamint a 2013-ban választott definitorium megbízatása. Magyar Gergely OFM, a római rendi vezetőség által kinevezett, az erdélyi ferencesek választását felügyelő visitator generalis közleménye szerint az új választmány tagjai a következők: Orbán Szabolcs tartományfőnök, Páll Leó tartományfőnök-helyettes, Bőjte Mihály, Urbán Erik, Nagy Károly és Kovács Antal definitorok. A csíkkozmási születésű Orbán Szabolcs régi-új provinciális középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium elődjében, a Matematika–Fizika Líceumban végezte. Miután 1988-ban érettségizett, a műszaki pályára tett rövid kitérő után 1991-ben kérte felvételét az erdélyi ferences rendtartományba. Az esztergomi és szécsényi noviciátus (próbaidő) lejárta után 1992–1998 között a Szegedi Hittudományi Főiskolán folytatott teológiai tanulmányokat, 1999-től pedig a római Lateráni Egyetem Accademia Alfonsiana intézetében posztgraduális képzésen vett részt. Először 2009-ben választották meg az erdélyi ferences rendtartomány vezetőjének, és ebben a minőségében az elmúlt hét évben a kolozsvári rendház lakójaként, az erdélyi ferences rend központjából irányította a közösséget, folytatva 2004-ben megkezdett pedagógusi munkáját is a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet (Seminarium Incarnatae Sapientiae) erkölcsteológia-tanáraként. Orbán Szabolcs újabb mandátuma – aki 2009-ben Páll Leótól vette át az erdélyi ferencesek vezetését, szolgálatát – a rendi szabályzat értelmében három évre szól. A választmány új tagjai közül Páll Leó és Nagy Károly a szászsebesi, Bőjte Mihály és Urbán Erik a csíksomlyói, Kovács Antal pedig a székelyudvarhelyi kolostor lakója. Magyar Kurír lapozás: 1-29
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
